A Bollinger-szalagok használata szinte megkerülhetetlen a devizatőzsdén, ugyanis ez az indikátor meglehetősen sok többletinformációval rendelkezik, így a kereskedés során mindenképp javasolt a használata. De hogyan is néz ki ez élesben?

A Bollinger-szalagok lényegében három vonalból állnak. A középső szalag nem más, mint egy mozgóátlag, a felette és alatta lévő szalagok pedig középső szalaghoz viszonyított 2 egységnyi normál eltérések pozitív és negatív irányba. Vizuálisan tehát három egymástól eltérő távolságban lévő görbét látunk.

Olyan ez, mintha a kurzus egy trendcsatornában lenne, a valóság azonban nem mást mutat.

A Bollinger-szalagok egymáshoz viszonyított távolsága a legfontosabb. Ha ugyanis csökken a távolság közöttük, s a csatorna összeszűkül, az árkitörés jóval nagyobb eséllyel következik majd be. Nem mindegy azonban, hogy csökken, vagy nő a kurzus. Ez leginkább attól függ, hogy az ár, mely szalagra tapad rá inkább, az alsó, vagy a felső szalagra!

Ha a devizatőzsdén az ár a felső Bollinger-szalagra tapad inkább, nagy valószínűséggel eladási hullám következik majd be, s ez igaz fordított esetben is, amikor az ár az alsó szalagra tapad.

Természetesen a Bollinger-szalagok is kombinálhatóak más indikátorokkal, s így a kereskedés hatékonysága is jócskán megnövelhető. A devizatőzsdén használat Bollinger-szalagok önmagukban nem jelentenek biztos sikert. A szalagok alakulását több időintervallumon is érdemes vizsgálni, s így már erősebb következtetések vonhatóak le a kurzus előzményeiből.