Minden kereskedő legnagyobb félelme, hogy egy adott pillanatban nem képes irányítani a platformot, s a kereskedést nem tudja időben leállítani, legyen szó haszonról, vagy épp veszteségről. Ez természetesen manapság már elkerülhető, de lássunk először egy példát a lehetséges problémára.

Tegyük fel, hogy ön elindítja a kereskedést a devizatőzsde bármely valutáival, s a kurzus Ön ellen dolgozik. Ebben a pillanatban megszűnik az internetkapcsolat, vagy elmegy az áram. Ettől függetlenül az Ön tranzakciója még él, s egyszerűen képtelen irányítani azt. Vagyis, ha a kurzus az adott percekben túlzottan is Ön ellen dolgozik, nem képes azt leállítani, s így akár teljesen le is nullázhatja a számláját.

Ez egy elrettentő példa, azonban már számtalanszor megtörtént. Éppen ezért találták ki az un. Stop-loss határt, ami egyfajta biztonsági hálót jelent a kereskedő számára. Ez a háló a devizatőzsdei kereskedés során alapvető fontosságú. Az ismerete nélkül nem szabad belekezdeni a kereskedésbe.

Arról van tehát szó, hogy még a tranzakció megindítása előtt, a kereskedő meghatároz egy kilépési pontot, ahol zárni szeretné a kereskedést még akkor is, ha ez veszteséggel jár. Ugyanez ellentétesen is igaz, s erre való a „take profit” vonal, amellyel meghatározhatjuk azt a nyereségi szintet, amikor a platform automatikusan zárja a kereskedésünket.

Ne feledjük tehát, hogy a Stop-loss az egyik legfontosabb eleme a kereskedésnek, így soha ne kezdjünk el nélküle kereskedni, még abban az esetben se, ha a kurzus mozgásának minden másodpercét figyelemmel követjük!